Prológus

2013.09.01. Vasárnap

Írónő és kedvence

- A híres író cserben hagyta az olvasóit. Stella Malow a megígért könyvet nem hozta. Késik a sokak által kedvelt trilógia utolsó, befejező része. Még a szerkesztőség sem tud az író nőnkről semmit. Idáig is homály fedte, hogy ki is a titkos írónő. Annyit tudunk róla, hogy van egy kutyája. Ezt is csak a borító belsejében lévő képről tudjuk. Kiadó sőt az olvasok is keresik a titkos művészt. Reméljük hamar jelentkezik.

- Már megint erről a nőről van szó? - nyavalyogtam.

- Adam, fogd be. - szólt rám anya.

- De már végig mondták, betették 10 percre a képet, de én éhes vagyok.

- Ott a hűtő tudsz csinálni magadnak kaját.

- Köszi anya. - hagytam ott.

Elegem van ebből a nőszemélyből. Késik, fél Amerika róla beszél, mert hűde nagyon jól ír. Jó mondjuk el ismerem, hogy az egyik túl fűtött szex jelenet még engem is megfogott. Főleg a helyszín, egyedi. Nem hiszem, hogy minden ember a boncterembe csinálja. Bár mondjuk a rendőrök.

Csináltam magamnak egy szendvicset, majd megindultam fölfelé.

- Hova mész?

- Szobámba. - mondtam két falat között.

- A konyha azért van, hogy ott egyél.

Benyomtam a számba a szendvicset, majd felmentem a szobámba. Ha én fent akarok lenni, akkor fent is leszek.

- Feküdj le időbe holnap iskola. - kopogott be anya.

- Mi? - ugrottam egyet.

- Jól hallottad. Ha nem hiszed nézd meg a naptáradat.

Fél szemmel néztem és fájt az igazság. Holnaptól kezdődik a pokol. NE!